Testrészekkel kapcsolatos mondókák

Ádám, Éva, (orrát, állát)
Túrós csikmák, (jobb arcát, bal arcát)
Kapd be cigány, (orrát, állát)
Ham! (szájába adjuk)

Ez elment vadászni,
Ez meglotte,
Ez hazavitte,
Ez megsütötte,
Ez az icike-picike meg megette!

Édesanya fozött kását,
Ennek is adott,
Ennek is,
Ennek is,
Ennek is,
A legkisebbiknek nem jutott.
Ment…ment, ment…csingilingi!

A felnott megfogja a kicsi kezét; a mondóka második soránál behajlítja a gyermek hüvelykujját, a további soroknál pedig a
többit is, kivéve a kisujját. Az utolsó sornál a felnott a saját mutatóujjával a gyermek karján vagy mellén "lépegetve"
elindul az arc felé, s a mondóka befejezo szavára megfricskázza a kicsi orrát.

Hüvelykujjam almafa,
mutatóujjam megrázta,
középso ujjam felszedte,
gyurusujjam hazavitte
a kisujjam mind megette,
megfájdult a hasa tole!

Kere-kere gombocska,
Hová megy a nyulacska?
Erdobe, fák alá,
Teneked a hónod alá!

Lóg a lába lóga,
kinek nincsen dolga,
mert ha dolga volna,
a lába nem lógna.

Lóg a lába, lóg a,
nincsen semmi dolga,
mert ha dolga volna,
a lába nem lógna.

Pici szem, pici száj,
keretezi pici áll,
kupolája homlok.

Piros arc, piros száj
Áfonyaszín szembogár,
szempillai lombok.

Pont, pont,
vesszocske,
készen van a
fejecske.
Kicsi nyaka,
nagy a hasa,
készen van a
török basa!

Tea, (homlokára)
Kávé, (állára)
Cukor, (jobb arcára)
Rum, (bal arcára)
Bumm! (tenyérrel enyhén orrba ütjük)

Volt egyszer egy ember, szakálla volt kender,
bükkfa a tarisznyája, égerfa a csizmája.
Közel volt a tenger, beleesett fejjel.
Kiapadt a tenger, s kimászott az ember.

Volt egyszer egy ember,
Szakálla volt kender.
Haja volt kóc,
Füle volt nyolc!
 

Fel